Ezo–spiri–bio–pszicho piactól az Integrál szemléletig

Hogyan igazodjunk el a túl sok módszer között? Az elmúlt évtizedekben a világ szinte teljes tudáskincse elérhetővé vált számunkra. Kultúrák, hagyományok és önfejlesztő módszerek tízezrei áramlanak be a mindennapjainkba. Az ezo–spiri–bio–pszicho–öko tér tele van könyvekkel, tanfolyamokkal, workshopokkal, elvonulásokkal és ígéretekkel – és ez a kínálat folyamatosan bővül.

De felmerül a kérdés: hogyan lehet ebben eligazodni? Hogyan tudjuk felismerni, hogy valójában mire van szükségünk?

Mi változott – és mi lett a valódi kihívás?

Egy új korszak küszöbén állunk, amely nemcsak új lehetőségeket, hanem új kihívásokat is hoz. Ez a változás új gondolkodásmódot, új működést és tudatosabb választásokat kíván meg tőlünk.

Ma már nem az információ megszerzése jelenti a nehézséget – abból bőség van. A valódi feladatunk az lett, hogy hogyan kezeljük, rendszerezzük és illesszük helyükre az információkat.

Egy formálódó korszakban élünk, ahol az új kihívásokra már nem elegendők a régi válaszok. Másfajta látásmódra és integráltabb működésre van szükségünk.

Van térképünk ehhez az új világhoz?

Szerencsére ez a korszak már létrehozta a saját „térképét” is. Ken Wilber integrál elmélete – és ezen belül az integrál pszichológia – egy olyan átfogó keretrendszert kínál, amely segít eligazodni ebben az egyre komplexebb világban.

Részintegráció vagy valódi integráció?

Az eddig ismert megközelítések többnyire csak részleges integrációknak tekinthetők: úgynevezett részintegrációk, amelyek általában 2–3, legfeljebb 8–10 módszert képesek összekapcsolni.

Ezzel szemben az integrál szemlélet jóval tágabb perspektívát kínál: nem csupán összeilleszti a különböző irányzatokat, hanem a teljes spektrumot képes átlátni, rendszerezni és egységbe rendezni.

Mit és hogyan integrálunk valójában?

Az integrál szemlélet egy olyan átfogó megközelítés, amely az embert teljes egészében próbálja megérteni. Nem különálló részekben gondolkodik, hanem arra törekszik, hogy egységbe rendezze mindazt, amit rólunk és a világról tudunk – térben, időben és a különböző nézőpontok szintjén is.

Mit jelent a téri integráció?

Téri értelemben ez azt jelenti, hogy nem emel ki egyetlen kultúrát vagy hagyományt sem kizárólagosnak. Ugyanolyan értékesnek tekinti a keleti és nyugati tanításokat, mint az északi és déli kultúrák tapasztalatait.

Ebben a nézőpontban egymás mellé kerülhet az ősi törzsi tudás, az indián hagyományok, az afrikai vagy amazóniai közösségek bölcsessége, ugyanúgy, mint a modern tudományos eredmények. A hangsúly nem a különbségeken, hanem az összekapcsolhatóságon van.

Hogyan értelmezi az integrál szemlélet a fejlődést?

Időben az integrál szemlélet egy fejlődési ívet rajzol fel. Nem választja le egymásról a különböző korszakokat, hanem egy folyamat részeként tekint rájuk.

A premodern világ spirituális alapú gondolkodása, a modern kor tudományos racionalitása és a posztmodern kritikus szemlélete mind fontos állomások. A most kibontakozó integrál korszak pedig arra törekszik, hogy ezeket ne egymással szembeállítsa, hanem egy magasabb szinten összehangolja. Nem elvet, hanem beemel és továbbvisz.

Tudomány vagy spiritualitás – tényleg választani kell?

A megközelítések szintjén az integráció a tudomány és a spiritualitás összehangolását jelenti. Egyik sem ad teljes képet önmagában, együtt viszont sokkal mélyebb és árnyaltabb megértést nyújtanak.

Az integrál szemlélet a pszichológiában is ezt képviseli: nem választ az irányzatok között, hanem képes értelmezni és összehangolni őket. Nem azt keresi, melyik az „igaz”, hanem azt, hogy melyik mire használható.

De hogyan jelenik meg mindez a pszichológiában?

Míg a korábbi irányzatok többnyire a tudat egy-egy szeletére fókuszáltak, addig Ken Wilber a tudatot több – egymásra épülő – szinten írja le, amelyek mentén érdemes önmagunkra tekinteni.

Modellje ezt tovább gazdagítja, és több dimenzióban értelmezi az emberi működést – kvadránsok, szintek, vonalak, állapotok és típusok mentén. Ezek együtt egy jóval árnyaltabb térképet adnak arról, kik vagyunk, és hogyan működünk ebben a gyorsan változó világban.

Hol találkozunk még az integrál szemlélettel?

Ma már a világ számos pontján alkalmazzák, és egyre több kutatás is épül rá. A szemlélet túllépett a pszichológián, és megjelent az üzleti életben, az orvoslásban, a pszichoterápiában, a jogban, az ökológiában, az oktatásban, sőt a politikai gondolkodásban és a mindennapi élet különböző területein is.

Lényege, hogy minden fontos aspektust figyelembe vesz, és ezek összefüggéseiben gondolkodik. (Ezekre a területekre még később részletesebben is kitérünk.)

Mire jó mindez a gyakorlatban?

Tehát akkor mire jó ez az integrálás?

  • Olyan, mintha egy sziklás hegyvidék felett repülnénk: minél pontosabb a térképünk, annál kisebb az esélye, hogy lezuhanunk. Az integrál szemlélet segít abban, hogy minden helyzetben a teljes erőforrásainkat használjuk, ne csak egy-egy részét.
  • Segít felismerni a tudatunk különböző működési tényezőit, így könnyebben tudjuk azokat tudatosan használni és fejleszteni. Ez jelentősen felgyorsítja a személyes növekedésünket, és egyre tágabb, mélyebb szintekre jutunk – akár a szakmai életünkben is.
  • Ez a megközelítés abban is támogat, hogy önmagunkat és a körülöttünk lévő világot teljesebben és hatékonyabban lássuk, ne csak részleteiben, hanem összefüggéseiben.


És mi a végső kép?

Az integrál térkép továbbra is csak egy térkép – nem maga a táj.
De jelenleg az egyik legteljesebb és legpontosabb eszközünk ahhoz, hogy eligazodjunk benne.

Forrás: 

Ken Wilber (2014) Integrál szemlélet –Ursus Libri 

Gánti Bence (2007) Bevezetés az Integrál pszichológiába

További írások

A pszichológiai irányzatok – hogyan gondolkodnak rólunk? A pszichológia alap kérdései – mi mozgat bennünket?

Miért van ennyi különböző pszichológiai irányzat? Miért mond mást egy pszichoanalitikus, egy behaviorista vagy egy humanisztikus terapeuta?

A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: a pszichológia kezdete óta ugyanazokra az alapvető kérdésekre keresi a választ – csak éppen különböző módokon.

Ilyen visszatérő dilemmák például a test és tudat viszonya, a redukcionizmus és a holisztikus szemlélet kérdése, vagy az, hogy viselkedésünket inkább veleszületett tényezők vagy tanult minták alakítják-e. Az egyes irányzatok ezekre a kérdésekre adnak eltérő válaszokat, és ezek a különbségek formálták a pszichológia fejlődését.

Tovább