A művészetterápiás módszerek közül a kollázs áll hozzám a legközelebb. Szeretem, hogy már meglévő képekből, töredékekből és különböző világokból hozunk létre valami teljesen újat és személyeset. Az alkotás során sokszor könnyen megszűnik a tér- és időérzék, és megjelenik az a flow állapot, amikor mélyebben kapcsolódhatunk önmagunkhoz és a belső világunkhoz.
A kollázs számomra azért is különleges, mert sokszor a tudattalanunk hamarabb megmutatja a vágyainkat, belső folyamatainkat vagy az életünk aktuális irányát, mint ahogy azt tudatosan meg tudnánk fogalmazni. Gyakran csak utólag értjük meg, miért pont azokhoz a képekhez, színekhez vagy formákhoz nyúltunk az alkotás során.
